PARKERDŐ A SZEKSZÁRDI SÖTÉTVÖLGYBEN

Kellemes meglepetés éri ezután, a szekszárdiak hagyományos kirándulóhelyére, a Sötétvölgybe látogatókat. A határban, a Szekszárd — Kakasd — Szálka közti háromszögben elterülő völgyben erdőparkot alakított ki a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bátaszéki erdészete.

1973. októberében adták át jelképesen Szekszárd vezetőinek az ízléses, jóléti létesítményeket. A völgy bejárójánál levő Erzsébet-ligetben (amelynek védetté nyilvánításához a lapunkban közölt cikk is segített), Szabó Lőrinc: „Fák között” című versének örökszép sorai fogadnak, stílusosan, farönkökre elhelyezett táblára festve: „Barátaim, szép szálfák, nemes erdők, — Láztalan érés szenvedélytelen gyermekei, — Kik mozdulatlanul — s rejtett szemekkel vizsgáljátok a — sűrűitekben járó idegent, — A féreg — embert, óh fogadjátok — Testvéreitekké!…”

Az erdővel koszorúzott tisztásokon farönkökből ácsolt asztalok, padok, pecsenye- és szalonnasütőhelyek, tanyázó ülőkék, s esőtől, vihartól védő, fedett „favárak” várják a kirándulókat, s a pihenőt tartó gyalogos túrázókat, akik Szekszárd felől a kék-jelzésű úton, Kakasdról pedig a zöld kocka jelzést figyelve jutnak el idáig. Az egyik asztal lapját évszázados tölgyből fűrészelték ki, két ember alig éri át karjával kerületét, s a mellette levő „székeket” háttámlástól együtt egyben faragták ki fatörzsből.

Új út kígyózik át egy fahídon, a rétről egy szemközti erdőszélnek, ahol hangulatos berendezésű, aganccsal díszített, kis erdei étteremnek beillő „esővár” hívja magára a figyelmet. Körerkélyéről jó kilátás nyílik a kies tájra, a volt erdészházra, amely most a városi tanács szakszervezeti pihenőháza. Az erdőalji tisztáson gyepes gyermekjátszóteret képeztek ki, gerendavárakkal és homokozóval. A későbbiekben erdei tornapályát is kialakítanak. Nem hiányzik a faággal keretezett szemétgyűjtő-gödör, s a W. C. sem. Szakértő gondoskodásról tanúskodnak az ízléses jelzőtáblák is. Egy madárvédelmi táblán, zöld alapon piros színű kéz jelzi, hogy „Ne bolygassuk a madárfészkeket”. Vörösrókás festmény szimbolizálja a tűzveszélyt a fára rögzített táblákon: „Vigyázz rá!” — felirattal.

A túlsó domboldali erdőben, fenyvest is keresztezve, három kilométer hosszú kőmorzsalékkal terített új sétányon is eljuthatunk a Haramia-forráshoz. A forrás sziklafalát újjáépítették, egybefoglalták az erecskéket, s most percenként 11 liter víz folyik a csöve alatt kiképzett kőtartályba. A forrásnál tavacskát is kialakítottak, s a csermely új kőgátakon csörgedezik át, hegyi patak hangulatát keltve.

A Haramia-forrás környéki, tágas rét szélén bungalow, hatszögletű asztallal és körpaddal hívogat. Nem messze tőle, rönkből készített pihenők.

Mindeninek a gondolata a Tolna megyei Természetvédelmi Bizottság 1973. márciusi megalakulásakor született meg az erők összefogásával. S a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bátaszéki erdészetének és sötétvölgyi erdészkörületének tettre kész vezetői, dolgozói nagyszerűt alkottak. Remélhetőleg azok is megbecsülik és óvják majd, akiknek javára valósították meg. A szekszárdi természetbarátok társadalmi oltalmukba veszik az új parkerdőt, felújítják a Szekszárdról odavezető mintegy tízkilométeres turistaút jelzéseit, megjelölik az új erdei sétányt.

A sötétvölgyi parkerdő a bevezetője Szekszárd város zöldövezeti programjának. A következő feladat: két kilométernyi pormentesített bekötőút építése a budapest—pécsi 6-os műúttól az Erzsébet-ligeti bejáróig, hogy — főleg csoportos kirándulók — gépjárművel is megközelíthessék ezt a természeti szépségű tájunkat. A jövő nyárig ezt is valóra akarják váltani.

BALLABÁS LÁSZLÓ

Az eredeti cikk a Turista Magazin 1974/1. szám -ában talállható meg.